Cat:Ragasztóval bevont védőfólia
● Az eltávolítás után nincs „szellemárnyék” vagy „halszem”; ● Stabil tapadási szint; ● UV-állóság akár 6 hónapig; ● ...
Lásd Részletek 1. Anyag felépítése:
Az egyik alapvető előnye nem szőtt védőszövetek egyedülálló szálszerkezete. A hagyományos szövetektől eltérően a nem szőtt anyagok a szálak véletlenszerű elrendezése és összefonása révén szoros hálózatot alkotnak. Ez a szabálytalan elrendezés hatékonyan eloszlatja a külső erőket és csökkenti a feszültségkoncentrációt. Pontosabban, a külső erő már nem koncentrálódik egy bizonyos szálpontra, hanem szétszóródik és eloszlik a teljes szálhálózaton, ami lehetővé teszi, hogy az anyag nagyobb feszültséget viseljen el feszültség alatt, és nem könnyű elszakadni. Ezenkívül a szálak átszövő hálózata "fokozatos védelem" hatást is biztosíthat. Ha egy bizonyos területen a szálak megszakadnak, a környező szálhálózat gyorsan elviseli ennek a területnek a feszültségét, ezáltal megakadályozza a szakadás további kiterjedését. Ez az egyedülálló szerkezeti kialakítás lehetővé teszi, hogy a nem szőtt szövetek megőrizzék stabilitásukat és integritásukat még a nagyobb igénybevételt és a külső környezet erős befolyását jelentő jelenetekben is.
2. Szálszilárdság:
A nem szőtt védőszövetek szálszilárdsága kulcsszerepet játszik szakadásállóságukban. Az általánosan használt rost alapanyagok közé tartoznak a polimer anyagok, például a polipropilén és a poliészter, amelyek kiváló szakítószilárdsággal, jó szívóssággal és rugalmassággal rendelkeznek. A polipropilén szálak alacsony sűrűségűek, de kiváló szilárdsággal és tartóssággal rendelkeznek, és megőrizhetik integritását nagy intenzitású munkakörnyezetben; míg a poliészter szálak jó kopásállósággal és időjárásállósággal rendelkeznek, és még hosszú távú ultraibolya sugárzásnak vagy szélsőséges időjárásnak való kitettség esetén is megőrzik az erős szakítótulajdonságokat. E nagy szilárdságú szintetikus szálak megfelelő kiválasztásával a nem szőtt szövetek szakadásállóak maradhatnak hosszú távú és ismételt használat során. Ennél is fontosabb, hogy ezeknek a szálaknak a tartóssága tovább növelhető utólagos bevonattal vagy speciális feldolgozással, így még mindig jól teljesítenek nagy igénybevételnek kitett környezetben.
3. Gyártási folyamat:
A nem szőtt anyagok gyártási folyamata jelentős hatással van a szakítószilárdságukra. A nem szőtt textíliák általános gyártási folyamatai közé tartozik a forró sajtolás, a tűlyukasztás, a kémiai kötés stb., amelyek mindegyike különböző mértékben javíthatja a szövet szakítószilárdságát. Például a melegsajtolási eljárás megolvasztja és egyesíti a szálakat az érintkezési pontokon melegítés és nyomás alatt, ezáltal tömörebb és stabilabb rosthálózatot képez. Ez a módszer javíthatja a szálak közötti csatlakozási szilárdságot, így kevésbé valószínű, hogy az anyag szakadásnak van kitéve, ha húzó- vagy nyíróerőnek van kitéve. A tűlyukasztási eljárás mechanikusan átszövi a szálakat hossz- és keresztirányban, tovább javítva a szövet sűrűségét és szilárdságát. A kémiai kötési eljárás során ragasztókat használnak a szálak egymáshoz kötésére, hogy egységes és erős szerkezetet hozzanak létre, amely ellenáll a nagyobb külső erőknek. Több eljárás együttes hatására a nem szőtt anyagok szálai erősebben kötődnek, a szerkezet stabilabb, a szakadásállóság pedig jelentősen javul.
4. Többrétegű szerkezet kialakítása:
A többrétegű szerkezeti kialakítás egy másik hatékony módja a nem szőtt szövetek szakadásállóságának javításának. A különböző tulajdonságú szálrétegek kombinálásával a szövet szilárdsága és tartóssága hatékonyan növelhető. Minden szálréteg speciálisan a funkciójának megfelelően alakítható ki. Például a felületi réteg készülhet kopásálló szálakból, hogy megakadályozza a külső fizikai kopást; a középső réteg nagy szilárdságú anyagokból készülhet, hogy ellenálljon a külső erőhatásoknak; az alsó réteg pedig puha anyagokból készülhet az általános kényelem és a rugalmasság javítása érdekében. A többrétegű szerkezeti kialakítás előnye, hogy amikor külső erő hat a szövetre, a különböző rétegeken lévő szálak megoszthatják a feszültséget, csökkentik az egy adott területre koncentrálódó nyomást, és hatékonyan megakadályozzák a szakadást. Ezenkívül ez a többrétegű kialakítás javíthatja a nem szőtt anyagok tartósságát is. Még ha az egyik réteg megsérül is, a többi réteg sértetlen maradhat, meghosszabbítva az élettartamot. A többrétegű szerkezet nemcsak a nem szőtt anyagok szakítószilárdságát javítja, hanem szélesebb körű alkalmazási lehetőséget is biztosít számukra.